2010. július 30., péntek

Mi kell a rajzoláshoz? (2. rész)

A megfelelő papír és ceruzák kiválasztása után folytassuk a további szükséges eszközökkel:

Radír: nagyon fontos, hogy a rajzaidhoz kizárólag monopol radírt (más néven gyurmaradírt) használj, ez ugyanis nem roncsolja a papírt. A hagyományos radírt ahogy végighúzod, főleg ha erővel dörzsölöd a radírozandó felületen, megsérted a papír szerkezetét, helyreállítani pedig már nem tudod. Kár lenne ezzel tönkretenni egy jó rajzot. A gyurmaradír nagyon puha, nevéből is adódóan a tenyeredben kicsit felmelegítve golyóvá gyúrhatod, de ki is szakíthatsz belőle egy kis darabot, és az ujjaid között hegyesre sodorhatod. Ez nagyon hasznos, amikor apró helyekről kell kiemelni a radírral a grafitot. Kiemelni, és nem dörzsölve radírozni: a gyurmaradírra szinte ráragad a grafit, így elég csak hozzáérinteni a felülethez, esetleg pici, ütögető mozdulatokkal rányomogatni a papírra. Ha a radír felülete már fekete lett a ráragadt grafittól, elég kicsit újra összegyúrni, és egy tiszta darabon lehet folytatni a radírozást. Monopolradírt művészellátókban tudsz vásárolni, de nagyobb papírboltokban is előfordul.


Monopolradír (gyurmaradír)
Erre a típusú radírra már csak azért is szükséged lesz, mert rajzolásnál a radírt nem csak hibák kijavítására használjuk, hanem a világosabb részek kiemelésére is, ez kell majd a szem csillogásának vagy a haj textúrájának kialakításához. Alternatívaként használhatsz Blu-tack-et is - ez alapvetően gyurmaragasztó, például posztereket ragaszthatsz vele a falra anélkül, hogy levételkor megsértenéd vele a tapétát, mint a celluxszal vagy a rajzszöggel. Sok egyéb célra is használható, és mivel a grafit szintén remekül tapad hozzá, így rajzolásnál is hasznos. A használata megegyezik a monopolradíréval, ugyanúgy le lehet belőle csippenteni egy kis darabot és golyóvá vagy heggyé gyúrni. Átlagos papír-írószer boltban is szoktam látni, ezért ajánlom azoknak, akiknek nincs a közelükben művészellátó üzlet.
A Blu-tack gyurmaragasztó radírként is használható.
Papírceruza avagy dörzsceruza: többféle néven is hallottam már magyarul, van ahol "keverő"-ként írnak róla, az angol elnevezése paper stump vagy blending stump. Én itt a blogban papírceruzának fogom hívni, mert ez egyértelművé teszi, miről is van szó: préselt papírrúd, ami mint egy ceruza, hegyben végződik. Ezt használjuk a grafit elmosásához, hogy szép, egyenletes tónus jöjjön létre; a használatáról nemsokára lesz még bővebben szó. Eredetileg én az ebayről rendeltem egy hatos csomagot, amiben mindenféle átmérőjű, vastagabb és vékonyabb is van, azt hiszem 5-6$-ba került postaköltséggel együtt, ez akkoriban 1000 Ft körül volt. Nemrég megláttam a helyi művészellátóban a polcon, és kértem egyet; az az egy darab több mint 400 Ft-ba került. Igaz, Derwent márkájú és érezhetően puhább papírból készült, mint a noname, Taiwanon készült rudacskák. Tehát ha van rá lehetőséged, inkább rendeld meg az ebayről (paper stump néven keresd), de ha nincs, akkor azért legalább egyre ruházz be, mert ehhez a technikához szükség van rá. Átmenetileg, ha nem sikerül rögtön beszerezned, egy mechanikus ceruzára vagy nem fogó tollra tekerhetsz papírzsebkendőből tépett csíkot úgy, hogy a hegyét elfedje, és használhatod azt.
A papírceruzának két fajtája van, a bal oldalon látható az ún. tortillion, aminek csak az egyik vége hegyes, a mindkét végén hegyre végződő papírceruza a paper stump. Korábban a puhaságuk között is volt különbség, de ma már nagyjából egyforma minőségűek, és csak az alakjukban térnek el, így teljesen mindegy, melyiket választod.
Különböző méretű papírceruzák tónusozáshoz

Fültisztító pálcika (q-tip): szintén használható elmosásra, de mivel nem tapad rá annyi grafit, az eredmény is kicsit más lesz. Viszont olcsó, és ha elhasználódott, egyszerűen kidobható.

Csiszolópapír (dörzspapír, smirgli): a papírceruzák tisztításához van rá szükség, amikor már túl sok rajta a grafit, kicsit ledörzsöljük és újra tiszta, használható lesz. Arra viszont nagyon kell ügyelni, hogy csiszolás közben megmaradjon a papírceruza hegye. Egészen kis csík dörzspapír is sokáig elég.

Radírstift: ahogy a képen látszik, a radírbél egy műanyag burkolatban van. A végét slicerrel vagy éles késsel háromszög alakúra lehet vágni, így vékony vonalakat (például hajszálakat) lehet vele radírozni. Mivel csak kis felületeken használjuk és a benne lévő radír elég puha, így nem roncsolja a papírt.
Radírstift
Rajztábla: rajzolhatsz az asztallapon is, de azért jó, ha a papír rajztáblához van rögzítve, mert például nem gyűrődik össze egy rossz mozdulattól, és ha arrébb teszed, nem a papírt kell megfogni, így nem hagysz rajta ujjlenyomatot. Az ideális a kitámasztható, dönthető rajztábla lenne, mert akkor látod jó szögben a rajzodat, ha a fejed párhuzamos vele (olvasni is így a legkényelmesebb). Ennek hiányában én bizony gyakran a felhúzott, keresztbetett térdemnek támasztom a rajztáblát, de nem állítom, hogy ez a legjobb módszer, biztos sokaknak nem kényelmes. Válassz olyan testhelyzetet a rajzoláshoz, ami neked a legjobb.

Vonalzó(k): egy hosszú egyenes és egy derékszögű vonalzó mindig jól jön, ha pedig a rácsozásos módszert (később lesz róla szó) választod, akkor elengedhetetlen.

Hegyező: ha nem csak mechanikus ceruzát használunk,szükségünk lesz egy jó minőségű hegyezőre. A drágábbak általában tovább maradnak élesek, az olcsóbbakat gyakrabban kell cserélni. Ha azt tapasztaljuk, hogy a ceruzát már nem tudjuk tűhegyesre hegyezni, vagy különösen ha a hegyező eltöri a hegyet, akkor eljött a csere ideje.

Papírzsebkendő: több dologra is használható, egyrészt nagyobb felületek elmosására úgy, hogy az ujjadra tekered (ajánlom a Kleenex márkát, mert az teljesen sima, nincs dombornyomott mintája), de ha a stifttel való radírozás után kis morzsalékok maradnak, azt is inkább egy zsepivel legyezd le finoman a papírról, ne a kezeddel, mert elkenheted a rajzod.

Átlátszó műanyag lap: szintén a rajz védelmére szolgál. Ahogy haladsz a rajzolással, a kezed alá kell helyezned, mert különben mire észbekapsz, már el is kented azt a részt, amit korábban gondosan kidolgoztál. Használhatsz sima papírlapot vagy pauszpapírt is erre a célra, bármit, csak ne a kezed érjen közvetlenül a rajzhoz. Ha úgy látod, hogy a papírlap már kicsit grafitos lett, dobd ki és használj másikat, illetve a műanyag lapot is tisztítsd le időnként.

Fixatív: az elkészült rajz fixálására szolgál, hogy a későbbiekben se mosódjon el. Van aki használja és esküszik rá, van aki szerint felesleges, és olyan is van, aki sima hajlakkal szórja be az elkészült rajzot. Az utóbbi szerintem nem sokat ér, de igazából én a fixatívos és a natúr, semmivel se kezelt rajzaim között se látok nagy különbséget az elmosódást tekintve. Berakom őket egy átlátszó, lefűzhető genothermbe, és befűzöm egy irattárolóba, lapozgatás közben pedig csak a műanyag sarkát fogom meg. Az igazán profik egyébként savmentes papírok közé teszik a rajzaikat, mert így nem sárgulnak meg az idő múlásával sem, illetve természetesen be is lehet kereteztetni őket.

Ennyit egyelőre a szükséges eszközökről, vannak még hasznos apróságok, amikről esetleg később szó lesz, de a fentiekkel már bátran nekiállhatsz a rajzolásnak.

7 megjegyzés:

  1. nagyon jó, csak így tovább!

    VálaszTörlés
  2. Szia. Ugy örülök ,hogy rá találtam erre az oldalra!!! Ennyi jo tanácsot és tapasztalatot még nem kaptam senkitől:):):) Kezdő rajzoló vagyok és itt kapom a legtöbb segitséget. Köszönöm NEKED!!!!!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szívesen, mindig nagy öröm olyan visszajelzést kapni, hogy valakinek a hasznára van, amit leírogatok. :)

    VálaszTörlés
  4. Korrekt pontos leírás, ez az ami nekem kell (mert kezdő vagyok).
    Köszönöm, csak így tovább!

    VálaszTörlés
  5. Én is rengeteg információt megtalálok itt, és hasznosítani is azokat. Szóval köszönöm az oldal létrejöttét, és vezetését! Keep up the good work.

    VálaszTörlés
  6. ...és hasznosítani is tudom azokat. *

    VálaszTörlés
  7. szerinted milyen szénceruzát vegyek?

    nagyon tetszik az oldalad! :)

    VálaszTörlés